Első lépések a sikeres digitalizáció felé
Közzétéve: 2024. november 12. hely: Industry 4.0
Miért érdemes digitalizálni a gyártást?
Ezenkívül a termékek életciklusa is rövidebb, mint valaha. Míg egy autómodell átlagos életciklusa korábban öt–nyolc évet tett ki, napjainkban, az elektromos járművek megjelenésével ez mindössze 12 hónap, vagy még annál is kevesebb. Ezen piac szereplői nem tehetik meg, hogy egy teljes évet áldozzanak egy új gyártósor beállítására és beüzemelésére. Hónapok helyett hetek alatt kell végrehajtaniuk ezeket a fázisokat ahhoz, hogy egy lépéssel az innovációs görbe előtt járjanak.
Egy új gép vagy gyártósor virtuális modelljének létrehozásával a projektek során felmerülő kockázatok kizárhatók, a berendezések megépítéséhez és teszteléséhez szükséges idő pedig jelentősen csökkenthető, mivel a költséges hibákra nem a valódi, hanem a virtuális világban derül fény. Ez minden gyártói ágazat, de különösen az autóipar számára előnyös, ahol hatalmas nyomás nehezedik a szakemberekre az új termékek piacra kerülési idejének lerövidítését és a meghibásodás kockázatának minimalizálását illetően.
A digitalizálás előnyei a virtuális üzembe helyezéssel még nem érnek véget. Ez csupán a kezdet. A virtuális másolat valós időben tükrözi a fizikai valóságot, és egy rendszer vagy termék teljes élettartamán lefuttatható. Ennek köszönhetően egy biztonságos, párhuzamos digitális környezetben mindig van lehetőség annak ellenőrzésére, hogy az új anyagok, új összetevők vagy új eszközök hogyan fognak viselkedni.
A digitalizálás megoldást kínál a kockázatok mérséklésére, a termelés felgyorsítására, valamint a páratlan rugalmasság üzleti modellekbe történő beépítésére.
Hogyan digitalizálható a gyártás?
A digitális gyárak megvalósításának kulcsa az IT és az OT két világának összekapcsolásában rejlik. Ez évekig lehetetlen feladatnak tűnt, mivel annyira különböznek egymástól, mintha a marslakókat és a vénuszlakókat próbálnánk rávenni arra, hogy szóba álljanak egymással.
Egy digitális gyárban az érzékelőktől kezdve egészen a rendelésfelvételi rendszerig mindennek egy, a teljes gyárra kiterjedő hálózat részének kell lennie. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy minden funkció összekapcsoltan működjön – az adatok generálására és egymással való megosztására is képesnek kell lenniük, valamint azt is tudniuk kell, hogy hogyan értelmezzék és hogyan kezeljék az említett adatokat. Például ha a rendelésfelvételi rendszer azt az üzenetet kapja, hogy egy adott műanyag nem érhető el, és helyette egy másik, némileg eltérő műszaki specifikációkkal rendelkező csereanyaggal kell dolgoznia, akkor a rendelésfelvételi rendszernek ezt közölnie kell a gyártósorral, hogy ennek megfelelően módosíthassák a gépbeállításokat. Ezen hálózatok építőelemeit a kiberfizikai rendszerek adják, amelyek biztosítják az egyes összetevők közötti kapcsolatot.
A sikeres digitalizálás másik pillérét az öntanuló és adaptív rendszerek jelentik, amelyek gépi tanulási algoritmusokat alkalmaznak a nagy mennyiségű termék-, gyártósori és gépadat feldolgozásához. Ez lehetővé teszi, hogy a gyártók optimalizálhassák a gyártási folyamat időigényes aspektusait, többek között a minőség-ellenőrzést, a berendezések karbantartását és a terméktervezést.
A siker másik kulcsfontosságú tényezője annak elérése, hogy az emberek és a gépek egymással összhangban dolgozzanak és működjenek együtt. Az MI és a robotika alkalmazásával a gyártók profitálhatnak az emberek és gépek közötti interakciókból, ami a gyártást a rugalmasság és a testreszabás egy új szintjére juttathatja el.
Mindez erősen függ az intenzív és hosszú távú együttműködésektől. A gyártási ágazat csak úgy aknázhatja ki a digitalizálásban rejlő potenciált, ha a különböző területek szakértői együttműködnek egymással. Ehhez hozzátartozhat az ügyfelekkel, beszállítókkal, szolgáltatókkal, más ágazatokban tevékenykedő vállalatokkal, tudományos intézményekkel, startupokkal és akár a versenytársakkal való partnerségek létesítése is. Az ilyen típusú együttműködések olyan összetett üzleti ökoszisztémákat és szinergiákat eredményeznek, amelyekből áttörést ígérő megoldások születhetnek.
Ez a megközelítés nyitottságot igényel – a gépgyártók többsége nem hajlandó feltárni gépeik belső működési elvét, mivel attól tartanak, hogy ezzel felfedik, hogy mitől is egyedülállók a piacon. Az OT és az IT két világának összekapcsolása azonban csak egy módon érhető el: a kölcsönös bizalmon alapuló ökoszisztémák létrehozásával.
Az OMRON partnere a digitális gyártástervezésben a Dassault Systèmes. Ha mindkét vállalat képességeit rávetítjük az ISA-95 funkcionális modellre (amelyre gyakran a digitális gyártervezés keretrendszereként utalnak), egy ideális párosítást, azaz egy komplett, a kombinált kompetenciákkal kiegészített ISA-modellt kapunk.
A digitalizálás számos gyártási ágazatban megdönthetetlen szerepet játszik a még nagyobb rugalmasság és még nagyobb fokú testreszabhatóság, a rövidebb innovációs ciklusok, valamint a fenntarthatóbb gyártás előmozdításában. A nem is annyira távoli jövőben valószínűleg rengeteg különféle termékkel találkozunk majd, amelyek digitális gyárakban készültek – az e-járművektől és az antibiotikumoktól kezdve a csokoládén át egészen az ajakrúzsokig.
További részletekért lépjen velünk kapcsolatba!