Út a nettó zéró kibocsátásig: beszéljünk róla!
Közzétéve: 2023. február 1. hely: Sustainable Manufacturing
Ahhoz, hogy a jövőben elérjük a nettó zéró kibocsátást a gyártás területén, kulcsfontosságú az értéklánc automatizálás által történő átalakítása.
2022 júniusában a New Scientist arról számolt be, hogy a világ legnagyobb vállalatainak egyharmada kitűzte céljául a nettó zéró kibocsátás elérését – ami jelentősen nagyobb arány, mint egy évvel korábban.
Bár jó hír, hogy egyre nagyobb lelkesedés övezi a témát, a vállalatok nettó zéró kibocsátás elérésére vonatkozó terve a cikk szerint nem elég részletes.
Ez valójában nem meglepő. A nettó zéró kibocsátás elérésére vonatkozó stratégia kidolgozása és végrehajtása hatalmas vállalkozás minden vállalat számára, különösen, ha az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 80%-a a 3. alkalmazási körbe esik – azaz az értéklánc felsőbb és alsóbb szintjein keletkező kibocsátások körébe. Ez különösen nagy kihívást jelent a napi fogyasztási cikkekkel foglalkozó (FMCG) vállalatok számára, amelyek ellátási láncai és további logisztikai folyamatai hosszúak és összetettek.
A legtöbb ilyen vállalkozás tudja, hogy mi a teendő: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, és körforgás megvalósítása az értékláncban. Erre vonatkozó stratégiájuk is van, amely általában a következőket célozza: az erőforrások és az energia felhasználásának optimalizálása, a nagy kibocsátású termékek és folyamatok lecserélése, valamint a hulladékkeletkezés kiküszöbölése.
A legnagyobb kihívás azonban a tervek valóra váltásában rejlik, amiben az automatizálásnak kulcsfontosságú szerepe van.
Az adatgyűjtés és -elemzés a nettó zéró kibocsátásra való sikeres átállás kulcsa. Enélkül honnan tudnák a vállalatok, hogy honnan indultak, miben kell fejlődniük, fejlődtek-e, és ha igen, mennyit? A megbízható adatok szolgálnak az elvállalt kötelezettségek teljesítésének, az érdekelt felekkel való hiteles és magabiztos kommunikációnak, valamint az éghajlat-politikai célok megvalósításának alapjául.
Az automatizálással egyben adatokat is gyűjthet
Optimalizálás. Mérés. Monitorozás. Elemzés. Becslés. Végrehajtás. Jelentéskészítés. Ezek azok az adatközpontú tevékenységek, amelyeket a vállalatoknak el kell végezniük ahhoz, hogy kézzelfogható eredményeket érjenek el, és ezáltal újabb lépést tegyenek a nettó zéró kibocsátás eléréséhez vezető úton. Az automatizálást, mint a változás előidézőjét gyakran figyelmen kívül hagyják, amikor a szükséges adatok megszerzésének módját vizsgálják. Amellett, hogy az automatizálás olyan hatékonyságnövelést eredményez, amely hozzájárul a kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez, egy digitális erőforrás is, amely csak arra vár, hogy kiaknázzuk a benne rejlő lehetőségeket. A vállalatok számára a nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásaik teljesítéséhez szükséges adatok gyűjtésének legjobb módja a teljes értéklánc digitalizálása és érzékelőkkel való ellátása.
A vállalatoknak nem szabadna, hogy aggályaik legyenek azzal kapcsolatban, hogy beszállítóikat ráveszik az adataik megosztására és az automatizálásba való befektetésre annak érdekében, hogy jobban átlássák, azok milyen mértékben járulnak hozzá a szén-dioxid-lábnyomukhoz. Valójában az értéklánc valamennyi szereplője közötti integráció a kulcsa az automatizálásban rejlő adatgyűjtési lehetőségek kiaknázásának.
Automatizálás a teljes értékláncban
A napi fogyasztási cikkek (FMCG) értéklánca mentén haladva íme néhány példa arra, hogyan támogathatja az automatizálás a nettó zéró kibocsátás elérési stratégiáját:
Automatizált gazdaságok: a vízfelhasználást optimalizáló öntözőrendszerek, az energiatermeléshez használt napelemek és az automatizált megvilágítás három módja az automatizálás alkalmazásának az értéklánc elején lévő új termelő gazdaságok részéről. A kamerás ellenőrzőrendszerek és az automatizált termékkezelő rendszerek használatával kiküszöbölhetők az emberi hibák, és csökkentő a keletkező hulladékmennyiség.
Fenntartható gyártási folyamat: az intelligens energiagazdálkodási rendszerek a gyár, gyártósor és a gépek szintjén egyaránt javítják a termelékenységet és az energiafelhasználást. Ez magában foglalhatja a gépek karbantartásának optimalizálását előzetes elemzések segítségével, valamint a kibocsátás csökkentését távfelügyelet és kiterjesztett valóság segítségével.
Robotizált intralogisztika: a raktárakban a targoncák autonóm mobilrobotokra történő lecserélése azonnali hatással lesz az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, mivel szükségtelenné teszi a fosszilis üzemanyagok használatát. Ezzel együtt lehetővé válik a raktár területének maximális kihasználása a szükséges mozgásmennyiség és az energiafogyasztás csökkentése érdekében.
Intelligens flottakezelés: a járművekbe beépített érzékelők segítségével nyomon követhető a hatékonyság az üzemanyag-felhasználás optimalizálásához. Ezeket az adatokat logisztikai szolgáltatók rögzíthetik, és megoszthatják például a gyártóval. Az automatizálás segítségével optimalizálható az útvonaltervezés, anyagmozgatás és a szállítási szokások is.
Tárolóeszközök automatizált újrahasznosítása: nincs értelme újrahasznosítható tárolóeszközöket tervezni, ha azok végül nem is kerülnek hasznosításra. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb adatai szerint azonban az összes műanyaghulladék mindössze 9%-át hasznosítják újra sikeresen. Erre a problémára megoldást jelentenek a tárolóeszközök hasznosítását célzó állomások, amelyek kameraalapú technológia segítségével megkülönböztetik egymástól az egyes hulladéktípusokat. Ezek a bevásárlóközpontokban, kiskereskedelmi üzletekben stb. helyezhetők el a tárolóeszközök újrahasznosításának elősegítéséhez.
Hatékonyabb azonosítás és válogatás: nemcsak a hasznosítás, hanem a válogatás is komoly akadályt jelent az újrahasznosítási arány és az újrahasznosított anyagok minőségének javítása tekintetében. A csomagolóanyagok hatékonyabb válogatását és azonosítását szolgáló digitális vízjeleket tesztelő Holy Grail projekt remek példa arra, hogy az automatizálás hogyan segítheti a körforgásos gazdaság kialakulását, valamint arra, hogy mit lehet elérni a láncok közötti együttműködéssel. Miután a csomagolás megérkezik a hulladékválogató létesítménybe, a digitális vízjelet egy nagy felbontású kamera érzékeli és dekódolja, majd – az érzékelt jellemzők alapján – a csomagolást a megfelelő irányba továbbítja.
A megfelelő automatizálási partner megtalálása
Függetlenül attól, hogy az automatizálás a nettó zéró kibocsátás eléréséhez érzékeléstechnikai, vagy digitális megoldásokkal valósul meg, elengedhetetlen, hogy az adatokat ne csak rögzítsük, hanem elemezzük is. Az adatelemzés speciális szaktudást igényel, és ha a vállalkozáson belül nincs a témában jártas szakember, akkor a szaktudás megszerzésére, vagy külső szakember bevonására lehet szükség.
Azt is érdemes észben tartani, hogy nemcsak az alapanyag-beszállítók, hanem a csomagolóanyag-szolgáltatók és a logisztikai partnerek is befolyásolják a szén-dioxid-lábnyomot. Az automatizálási partner kiválasztásakor fontos figyelembe venni a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseiket és a kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) vonatkozó irányelveiket. Az elektronikai hulladék egyre nagyobb problémát jelent Európában, és a berendezések hasznos élettartamának végén történő ártalmatlanítása egyre inkább előtérbe kerül. Az OMRON teljes felelősséget vállal a berendezések életciklusa végén történő kezeléséért, ezzel leveszi a terhet az ügyfelek válláról.
