Eligazodás a berendezésekről szóló új szabályozásban
Közzétéve: 2025. január 16. hely: AI
Az Európai Unió 2027. január 20-tól a berendezésekről szóló 2006/42/EK irányelvről áttér az új, berendezésekről szóló rendeletre (2023/1230/EU), amely jelentős változást jelent a berendezésekre és a kapcsolódó termékekre vonatkozó jogszabályi követelmények terén. A rendszerintegrátorok számára a rendelet szigorúbb követelményeket vezet be az AI-vezérelt rendszerek, az autonóm berendezések és az összekapcsolt berendezések beépítésére vonatkozóan. A végfelhasználók, különösen az összetett géprendszereket működtető felhasználók számára stratégiai fontosságú az ezekre a változásokra való felkészülés.
Folytonosság a gépbiztonsági célok terén, innováció a megközelítésekben
Az új rendelet átfogó célja ugyanaz marad, mint elődjének: a berendezések biztonságos tervezésének, építésének és használatának biztosítása. Az aktualizált rendelet azonban az eredeti irányelv hiányosságait igyekszik pótolni, különösen a digitális technológiák fejlődésének és a modern gyártás összetettségének fényében. A legfontosabb módosítások közé tartozik a megfelelőségértékelés strukturáltabb megközelítése, a kifejezetten digitalizációra és kiberbiztonságra vonatkozó rendelkezések, valamint az uniós tagállamok közötti közvetlen jogi alkalmazás, nemzeti átültetés nélkül.
Az új jogszabályi keret (NLF – New Legislative Framework) bevezetése
Az egyik jelentős strukturális változás a berendezésekről szóló rendelet az EU új jogszabályi keretrendszeréhez (NLF) való igazítása. Ez a megközelítés a különböző termékkategóriákra vonatkozó eljárások összehangolásával racionalizálja a megfelelőséget. Emellett egyértelműsíti a terminológiát és a folyamatokat, különösen a nagy kockázatú gépek esetében, valamint a digitális technológiákhoz, például az AI-hoz és az összekapcsolt rendszerekhez kapcsolódó új kockázatok tekintetében.
Az AI, a kiberbiztonság és a digitalizáció szerepe
A berendezésekről szóló új rendelet talán leginkább átalakító aspektusa, hogy a digitális technológiákra összpontosít. Kifejezetten foglalkozik az AI-jal, a gépi tanulással és az összekapcsolt berendezésekkel kapcsolatos kockázatokkal. Például a részben vagy teljesen önfejlesztő rendszerek – amelyek gyakran előfordulnak az AI-alapú berendezésekben – mostantól szigorúbb harmadik fél általi értékelést igényelnek. Ez biztosítja, hogy az adaptív rendszerek a fejlődésük során is biztonságosak maradjanak.
A kiberbiztonság egy másik kritikus pillér. A berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy ellenálljanak a biztonságkritikus alkatrészek és szoftverek ellen irányuló rosszindulatú beavatkozási kísérleteknek. Ez az előírás összhangban van a kiberbiztonságról szóló szélesebb körű törvénnyel, de a gépbiztonságra szabottan, a gyártási környezetre jellemző kockázatokkal foglalkozik.
A digitális dokumentáció a rendelet praktikus kiegészítése, amely lehetővé teszi a gyártók számára, hogy online biztosítsák a felhasználói kézikönyveket és megfelelőségi nyilatkozatokat. Ez csökkenti a környezeti terhelést és a működési költségeket, ugyanakkor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy ezek a digitális dokumentumok a termék piacra kerülése után még legalább tíz évig hozzáférhetőek maradjanak.
Az automatizálási projektekre gyakorolt hatások
Az automatizálási iparágban dolgozók számára a berendezésekről szóló rendeletnek különleges következményei vannak:
- Kollaboratív robotika: A berendezésekről szóló rendelet az emberek és a robotok együttműködésével kapcsolatos biztonsági kockázatok megoldására törekszik. A kobotok gyakran az emberek közvetlen közelében működnek, és a vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy biztonsági funkcióik még dinamikus környezetekben is megbízhatóak maradjanak. A rendelet szigorúbb követelményeket vezet be az AI-alapú vagy adaptív viselkedést alkalmazó kobotokra, különösen, ha ezek a rendszerek a biztonság szempontjából kritikus funkciókra vannak hatással. Ilyen esetekben harmadik fél által végzett kockázatértékelésre lehet szükség a megfelelőség érvényesítéséhez.
- Autonóm rendszerek integrációja: Az autonóm berendezéseknek, például a mobilrobotoknak ma már olyan speciális felügyeleti funkciókkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a felügyelők számára, hogy távolról hozzáférjenek a berendezésekre vonatkozó valós idejű adatokhoz, és szükség esetén beavatkozzanak. Ez magában foglalja a robot leállításának, elindításának vagy pozíciója módosításának lehetőségét a biztonság érdekében, további kockázatok keletkezése nélkül. Fontos, hogy a rendelet kimondja, hogy a felügyelet közvetlen vagy közvetett módon – például kamerarendszereken keresztül – is elvégezhető, feltéve, hogy a gép mozgása és munkaterülete teljes mértékben megfigyelhető.
- Mesterséges intelligencia: A részben vagy teljesen öntanuló rendszereknek, például a gépi tanulást alkalmazó rendszereknek biztosítaniuk kell, hogy adaptív működésük ne veszélyeztesse a biztonságot. A rendelet kifejezetten előírja, hogy a biztonságkritikus AI-rendszereket szigorú kockázatértékelésnek kell alávetni, és sok esetben harmadik fél által végzett megfelelőségértékeléssel kell igazolni az elfogadhatóságukat. Emellett az AI-rendszerek nem végezhetnek olyan módosításokat a tanulási fázisban, amelyek előre nem látható kockázatokhoz vagy veszélyekhez vezethetnek.
- Kiberbiztonság az összekapcsolt rendszerekben: A berendezésekről szóló rendelet foglalkozik az összekapcsolt és távvezérelt gépekhez kapcsolódó növekvő kockázatokkal is. A berendezéseket mostantól úgy kell megtervezni, hogy ellenálljanak az illetéktelen hozzáférésnek vagy manipulációnak, amely veszélyeztetheti a gépbiztonság szempontjából kritikus funkciókat. Ez magában foglalja a fizikai csatlakozásokon, például USB-portokon, vagy digitális csatornákon, például hálózati rendszereken keresztül történő rosszindulatú beavatkozások elleni védelmet.
Felkészülés a megfelelésre: egy proaktív megközelítés
A berendezésekről szóló rendelet szakaszos ütemezése elegendő időt biztosít az ipari automatizálási projekteken dolgozó vállalatoknak a felkészülésre, de az átmeneti időszak hiánya azt jelenti, hogy a 2027. januári határidőig minden előírást teljesíteniük kell. A felkészültség biztosítása érdekében a vállalkozásoknak a meglévő gépek és rendszerek átfogó felülvizsgálatával kell kezdeniük, hogy azonosítsák az új követelményekkel kapcsolatos hiányosságokat. Különös figyelmet kell fordítani a nagy kockázatú gépekre, a digitális biztonsági alkatrészekre és a kiberbiztonsági sebezhetőségekre vonatkozó rendelkezésekre, mivel ezek az új rendelet kulcsfontosságú területei.
A harmonizált szabványok korai alkalmazása – ahol szükségesek – szintén segíthet a megfelelési folyamat egyszerűsítésében, még akkor is, ha sok szabvány még felülvizsgálat alatt áll. A képzés egy másik lényeges lépés, amely a csapatokat az új technológiák kezeléséhez szükséges ismeretekkel látja el.
A rendszerintegrátorok és a végfelhasználók számára a berendezésekről szóló új rendelet keretet kínál az innováció előmozdításához és a gépbiztonság biztosításához az egyre inkább digitalizálódó gyártási környezetben. Az időben történő cselekvéssel az érdekelt felek felkészülhetnek a zökkenőmentes átmenetre, kihasználhatják a kínálkozó lehetőségeket, és olyan rugalmas rendszereket építhetnek ki, amelyek megfelelnek a jövő követelményeinek.
