5 adatterület, amelyet már most is nyomon kellene követnie a gyártósorain
Közzétéve: 2025. szeptember 5. hely: Industry 4.0
Valószínűleg hallotta már a „digitális átalakulás”, az „intelligens gyár” és az „adatvezérelt döntéshozatal” kifejezéseket, és a felénél már valószínűleg elvesztette a fonalat. Ez a legtöbbünk számára egy rendkívül új világ.
Azonban a gyártóipar komoly szereplői, akik megőrzik versenyképességüket, teljesítik az üzemidőcélokat és megőrzik a haszonkulcsukat, néhány kulcsfontosságú adatot pontosan nyomon követnek. Nem az összeset, csak azokat, amelyek számítanak. Ha Ön ezeket nem kíséri figyelemmel, akkor valószínűleg túl sokat költ, túl sok a vesztesége, vagy csak vakon cselekszik.
Stefan Jensennel, az OptiPeople vezérigazgatójával, egy olyan vállalat vezetőjével beszélgettünk, amely mélyen beleásta magát a termelési adatok világába, és öt alapvető kategóriába sorolta az adatokon alapuló termelést. Mindegyik elég egyszerű, de ha nem cselekszik, akkor a legközelebbi versenytársai le fogják hagyni.
Azonban a gyártóipar komoly szereplői, akik megőrzik versenyképességüket, teljesítik az üzemidőcélokat és megőrzik a haszonkulcsukat, néhány kulcsfontosságú adatot pontosan nyomon követnek. Nem az összeset, csak azokat, amelyek számítanak. Ha Ön ezeket nem kíséri figyelemmel, akkor valószínűleg túl sokat költ, túl sok a vesztesége, vagy csak vakon cselekszik.
Stefan Jensennel, az OptiPeople vezérigazgatójával, egy olyan vállalat vezetőjével beszélgettünk, amely mélyen beleásta magát a termelési adatok világába, és öt alapvető kategóriába sorolta az adatokon alapuló termelést. Mindegyik elég egyszerű, de ha nem cselekszik, akkor a legközelebbi versenytársai le fogják hagyni.
1. Energia – több mint villanyszámla
Kezdjük az energiával. Nem azért, mert divatos, hanem mert egyszerre javítja a nyereségét és az ESG-követelményeket.
Ha még mindig a havi közüzemi számlára és egy főmérőre támaszkodik, hogy megtudja, hogyan állnak a számok, akkor talán látja az erdőt, de az egyes fákat biztosan nem.
„Az energia sokféle formában létezik” – magyarázza Stefan Jensen. „A legtöbb ember számára ez a kilowattórákat vagy a CO₂-kibocsátást jelenti. De az energia lehet hőmérséklet, páratartalom, nyomás, áramlás is. Ezek mind olyan adatpontok lehetnek, amelyek biztosítják, hogy a termelés a kívánt módon működjön.”
A titok itt egyszerűbb, mint gondolná: almérők felszerelése. Az almérőkkel láthatja, hogy az energia valójában hova kerül, legyen szó konkrét gyártósorokról, zónákról vagy akár egyes gépekről. És bár túl egyszerűnek tűnhet, az almérőkkel elkülönítheti az energiapazarló egységeket, felismerheti az üresjárati fogyasztást, és végül segíthetnek a valódi KPI-ok meghatározásában.
Az áramellátáson túl a termelési környezetekben figyelemmel kell kísérni a kapcsolódó mérőszámokat is, például a levegőáramlást, a hűtőrendszereket, sőt a sűrítettlevegő-felhasználást is. Ebben az áramlásérzékelők, a hőérzékelők és a nyomástávadók segíthetnek. Olcsó biztosítékot nyújtanak a pazarlás ellen, és szilárd alapot képeznek a szén-dioxid-kibocsátási jelentésekhez.
Stefan Jensen hozzáteszi, hogy egyre több ügyfél fogja kérni a munkadarabonkénti energialábnyomát, és a kemény igazság az, hogy ha nem tud nekik valós számokat adni, akkor valaki más meg fogja tenni.
Ha még mindig a havi közüzemi számlára és egy főmérőre támaszkodik, hogy megtudja, hogyan állnak a számok, akkor talán látja az erdőt, de az egyes fákat biztosan nem.
„Az energia sokféle formában létezik” – magyarázza Stefan Jensen. „A legtöbb ember számára ez a kilowattórákat vagy a CO₂-kibocsátást jelenti. De az energia lehet hőmérséklet, páratartalom, nyomás, áramlás is. Ezek mind olyan adatpontok lehetnek, amelyek biztosítják, hogy a termelés a kívánt módon működjön.”
A titok itt egyszerűbb, mint gondolná: almérők felszerelése. Az almérőkkel láthatja, hogy az energia valójában hova kerül, legyen szó konkrét gyártósorokról, zónákról vagy akár egyes gépekről. És bár túl egyszerűnek tűnhet, az almérőkkel elkülönítheti az energiapazarló egységeket, felismerheti az üresjárati fogyasztást, és végül segíthetnek a valódi KPI-ok meghatározásában.
Az áramellátáson túl a termelési környezetekben figyelemmel kell kísérni a kapcsolódó mérőszámokat is, például a levegőáramlást, a hűtőrendszereket, sőt a sűrítettlevegő-felhasználást is. Ebben az áramlásérzékelők, a hőérzékelők és a nyomástávadók segíthetnek. Olcsó biztosítékot nyújtanak a pazarlás ellen, és szilárd alapot képeznek a szén-dioxid-kibocsátási jelentésekhez.
Stefan Jensen hozzáteszi, hogy egyre több ügyfél fogja kérni a munkadarabonkénti energialábnyomát, és a kemény igazság az, hogy ha nem tud nekik valós számokat adni, akkor valaki más meg fogja tenni.
2. Hatékonyság – tudni, hogy ténylegesen hogyan teljesít
Minden gyártásvezető, akivel beszélünk, ugyanazt mondja: „A gyártósoraink jól működnek.” De ha megnézzük az olyan adatokat, mint a tényleges üzemidő, a ciklusidők, a cél és a valós teljesítmény, akkor általában más a helyzet. És természetesen nem lehet javítani azon, amit nem mérünk (és nem, a „jól” nem egy mérőszám).
„A legjobb kiindulási pont az, ha egyszerűen megismerjük, hogy gépeink valójában mennyi ideig működnek” – mondja Stefan Jensen. „Ezután alaposabban megvizsgálhatjuk, miért állnak le, és hogy elérik-e a várt teljesítményt.”
Szóval hol kezdjük el?
Az alapok egyszerűek: számláló érzékelők, például fotoelektromos érzékelők a munkadarabok figyeléséhez a gép ciklusidejének meghatározása érdekében, valamint IO-Link kompatibilis érzékelők az állapotok valós idejű nyomon követéséhez. Ezekkel automatikusan figyelemmel kísérheti az üzemidőt, a ciklussebességét és az átállásokat.
Ezután mélyebbre kell ásni: ha leállás történt, mi volt az oka? Beragadt az egyik gép? Késett az alapanyag? A kezelő nem volt jelen? Eleinte ezeket manuálisan is nyomon követheti, de végül érzékelőkre vagy szoftverekre lesz szüksége, amelyek a folyamat során nyomon követik az okokat. Integrálja MES-rendszerével, de akár egy egyszerű táblagépes felületet is használhat, hogy a kezelők valós időben rögzíthessék a kiváltó okokat.
Néhány egyszerű érzékelővel megkapja azokat az adatokat, amelyekre szüksége van a jövedelmező termelés biztosításához.
Miután elindult a folyamat, a következő lépés a gyártási környezet tényezőinek mérése, ahol a váratlan páratartalom- vagy hőmérséklet-változások lelassíthatják a gépek működését. Itt jönnek képbe a környezeti érzékelők, például a hőmérséklet-/páratartalom-érzékelők – és nem csak a megfelelés, hanem a teljesítmény érdekében is.
Összefoglalva: a hatékony gyártás a gyártási mérőszámok láthatóságán múlik. Konkrét adatok nélkül vakon tervezünk.
„A legjobb kiindulási pont az, ha egyszerűen megismerjük, hogy gépeink valójában mennyi ideig működnek” – mondja Stefan Jensen. „Ezután alaposabban megvizsgálhatjuk, miért állnak le, és hogy elérik-e a várt teljesítményt.”
Szóval hol kezdjük el?
Az alapok egyszerűek: számláló érzékelők, például fotoelektromos érzékelők a munkadarabok figyeléséhez a gép ciklusidejének meghatározása érdekében, valamint IO-Link kompatibilis érzékelők az állapotok valós idejű nyomon követéséhez. Ezekkel automatikusan figyelemmel kísérheti az üzemidőt, a ciklussebességét és az átállásokat.
Ezután mélyebbre kell ásni: ha leállás történt, mi volt az oka? Beragadt az egyik gép? Késett az alapanyag? A kezelő nem volt jelen? Eleinte ezeket manuálisan is nyomon követheti, de végül érzékelőkre vagy szoftverekre lesz szüksége, amelyek a folyamat során nyomon követik az okokat. Integrálja MES-rendszerével, de akár egy egyszerű táblagépes felületet is használhat, hogy a kezelők valós időben rögzíthessék a kiváltó okokat.
Néhány egyszerű érzékelővel megkapja azokat az adatokat, amelyekre szüksége van a jövedelmező termelés biztosításához.
Miután elindult a folyamat, a következő lépés a gyártási környezet tényezőinek mérése, ahol a váratlan páratartalom- vagy hőmérséklet-változások lelassíthatják a gépek működését. Itt jönnek képbe a környezeti érzékelők, például a hőmérséklet-/páratartalom-érzékelők – és nem csak a megfelelés, hanem a teljesítmény érdekében is.
Összefoglalva: a hatékony gyártás a gyártási mérőszámok láthatóságán múlik. Konkrét adatok nélkül vakon tervezünk.
3. Minőség – az értékesíthető és a nyomon követhető típus
Ez egy nagyon fontos pont. A minőség dönti el, hogy egy munkadarab kiszállításra vagy selejtezésre kerül. De ez dönti el azt is, hogy az audit zökkenőmentesen zajlik-e, vagy teljes megfelelési fejfájást okoz. És mindkettővel foglalkozni kell.
„A minőséget két kategóriába szeretem osztani” – mondja Stefan Jensen. „Van a termékminőség: a munkadarab kinézete és teljesítménye megfelelő-e? És van a megfelelőség vagy folyamatminőség: betartjuk-e a meghatározott paramétereket?”
A termékek tekintetében a helyzet javult, és az árak is csökkentek. A vizuális érzékelők és az intelligens kamerák már képesek érzékelni a felületi hibákat, a színeltéréseket, az eltérő elrendezésű és a hiányzó munkadarabokat.Az OMRON FH sorozatú képfeldolgozó rendszereipéldául nagy sebességgel, a folyamat lassítása nélkül képesek ellenőrizni a jellemzőket.
Kombinálja a precíziós méréshez használt elmozdulásérzékelőket és a színérzékelőket a címkézés vagy a csomagolás ellenőrzéséhez, és hirtelen egy megbízható minőség-ellenőrzési rendszert kap, amely nem függ egy fáradt, írótáblát tartó kezelőtől.
A megfelelőség és a folyamatminőség tekintetében gyakran kell szabványokkal, tűréshatárokkal és auditokkal foglalkozni: ISO 9001, FSSC 22000, stb. Mindegy, hogy a kemence hőmérsékletéről, a tisztatéri páratartalomról vagy nyomáskülönbségről van szó, ezek a számok számítanak.
Az automatizált folyamatok és érzékelők jelentik az okos választást – magyarázza Stefan Jensen.
„Nincs szükség öt emberre, aki manuálisan gyűjti az adatokat. Elég egyszer összegyűjteni őket, megfelelően tárolni, és csak akkor cselekedni, ha átlépik a tűréshatárokat.”
A környezeti érzékelők, a hőelemek és a légkörinyomás-érzékelők mindegyike közvetlenül továbbíthatja ezeket az adatokat az irányítópultra, és olyan megfelelőségi jelentéseket biztosítanak, amelyekre szüksége van, miközben lehetővé teszik, hogy Ön csak az anomáliákra, riasztásokra és rendkívüli eseményekre reagáljon.
„A minőséget két kategóriába szeretem osztani” – mondja Stefan Jensen. „Van a termékminőség: a munkadarab kinézete és teljesítménye megfelelő-e? És van a megfelelőség vagy folyamatminőség: betartjuk-e a meghatározott paramétereket?”
A termékek tekintetében a helyzet javult, és az árak is csökkentek. A vizuális érzékelők és az intelligens kamerák már képesek érzékelni a felületi hibákat, a színeltéréseket, az eltérő elrendezésű és a hiányzó munkadarabokat.Az OMRON FH sorozatú képfeldolgozó rendszereipéldául nagy sebességgel, a folyamat lassítása nélkül képesek ellenőrizni a jellemzőket.
Kombinálja a precíziós méréshez használt elmozdulásérzékelőket és a színérzékelőket a címkézés vagy a csomagolás ellenőrzéséhez, és hirtelen egy megbízható minőség-ellenőrzési rendszert kap, amely nem függ egy fáradt, írótáblát tartó kezelőtől.
A megfelelőség és a folyamatminőség tekintetében gyakran kell szabványokkal, tűréshatárokkal és auditokkal foglalkozni: ISO 9001, FSSC 22000, stb. Mindegy, hogy a kemence hőmérsékletéről, a tisztatéri páratartalomról vagy nyomáskülönbségről van szó, ezek a számok számítanak.
Az automatizált folyamatok és érzékelők jelentik az okos választást – magyarázza Stefan Jensen.
„Nincs szükség öt emberre, aki manuálisan gyűjti az adatokat. Elég egyszer összegyűjteni őket, megfelelően tárolni, és csak akkor cselekedni, ha átlépik a tűréshatárokat.”
A környezeti érzékelők, a hőelemek és a légkörinyomás-érzékelők mindegyike közvetlenül továbbíthatja ezeket az adatokat az irányítópultra, és olyan megfelelőségi jelentéseket biztosítanak, amelyekre szüksége van, miközben lehetővé teszik, hogy Ön csak az anomáliákra, riasztásokra és rendkívüli eseményekre reagáljon.
4. Karbantartás – előrejelzés a működés biztosítására
A falán valószínűleg lóg egy karbantartási ütemterv. A gépeket X hetente ellenőrzik, ahogy az OEM kézikönyvben szerepel. És legtöbbször ez jól működik. Mindaddig, amíg már nem.
„A karbantartás terén egyre inkább az adatok felhasználása felé mozdulunk el” – mondja Stefan Jensen. „Nemcsak az időalapú adatokat, hanem a tényleges üzemórákat, a rezgésszinteket és az energiafogyasztást is figyelembe vesszük. Mindezek jelzik, hogy valami nem stimmel.”
Itt válnak kritikus fontosságúvá a rezgésérzékelők, az áramerősség-figyelők és az infravörös hőmérséklet-érzékelők. Tegyük fel, hogy egy motor a szokásosnál 10%-kal több áramot kezd felvenni. Ez a korai jelzés. Vagy egy váltó a normálistól eltérő módon kezd rezegni. Van idő cselekedni, mielőtt leugrik a szalag, és leáll az egész gyártósor, de csak akkor, ha észreveszi.
A gyakorlatban nem kell lemondania a naptáralapú karbantartásról, csak be kell építenie a valós idejű gépi állapotadatokat, hogy prioritásokat tudjon felállítani. Ha egy alacsony használatú gép még mindig tökéletes állapotban van, hagyja ki a teljes szétszerelését. Ha egy sokat futó robot megterhelés jeleit kezdi mutatni, vegye előre a listán.
A cél nem a karbantartási feladatok számának csökkentése, hanem a berendezések egy intelligensebb ütemterv szerinti karbantartása, amely biztosítja a folyamatos, zavartalan termelést.
„A karbantartás terén egyre inkább az adatok felhasználása felé mozdulunk el” – mondja Stefan Jensen. „Nemcsak az időalapú adatokat, hanem a tényleges üzemórákat, a rezgésszinteket és az energiafogyasztást is figyelembe vesszük. Mindezek jelzik, hogy valami nem stimmel.”
Itt válnak kritikus fontosságúvá a rezgésérzékelők, az áramerősség-figyelők és az infravörös hőmérséklet-érzékelők. Tegyük fel, hogy egy motor a szokásosnál 10%-kal több áramot kezd felvenni. Ez a korai jelzés. Vagy egy váltó a normálistól eltérő módon kezd rezegni. Van idő cselekedni, mielőtt leugrik a szalag, és leáll az egész gyártósor, de csak akkor, ha észreveszi.
A gyakorlatban nem kell lemondania a naptáralapú karbantartásról, csak be kell építenie a valós idejű gépi állapotadatokat, hogy prioritásokat tudjon felállítani. Ha egy alacsony használatú gép még mindig tökéletes állapotban van, hagyja ki a teljes szétszerelését. Ha egy sokat futó robot megterhelés jeleit kezdi mutatni, vegye előre a listán.
A cél nem a karbantartási feladatok számának csökkentése, hanem a berendezések egy intelligensebb ütemterv szerinti karbantartása, amely biztosítja a folyamatos, zavartalan termelést.
5. Költség – a valós, nem a tervezett költség
Itt érnek össze a szálak. Ha nem használja a termelési adatokat a valós költségek kiszámításához (megrendelésenként, gyártósoronként, műszakonként), akkor csak reménykedik, hogy a bruttó árrés nem fog eltűnni.
„Az adatok segítségével most már kiszámítható a munkadarabonkénti vagy megrendelésenkénti tényleges költség” – mondja Stefan Jensen. „Mennyi időbe telt valójában a gyártás? Mennyi energiát használtunk fel? Hányan vettek részt a munkában? Mindez összeadódik.”
Kezdje egyszerűen: kövesse nyomon a megrendelések kezdési és befejezési idejét alapvető bemeneti érzékelőkkel vagy szkennelésekkel. Ezután vegye figyelembe az energiafelhasználást (az almérőiből), a munkaidőt (a kezelői bejelentkezésekből vagy jelenlétérzékelőkből), és vonja le a selejtmennyiségeket. És voilá! A költségszámítás már nem feltételezéseken alapul, hanem a saját gyártósoráról származó tényleges, számszerűsíthető adatokon.
És itt van az a rész, amiről senki sem beszél: ha egyszer megvannak ezek az adatok, eldöntheti, hogy mit nem akar gyártani. Mely alacsony árrésű rendelések veszik el az időt? Munkadarabokra vetítve mely gépek gyártanak drágábban a tervezettnél? Ez az a fajta információ, ami megkülönbözteti a jó gyárakat a kiválóaktól.
„Az adatok segítségével most már kiszámítható a munkadarabonkénti vagy megrendelésenkénti tényleges költség” – mondja Stefan Jensen. „Mennyi időbe telt valójában a gyártás? Mennyi energiát használtunk fel? Hányan vettek részt a munkában? Mindez összeadódik.”
Kezdje egyszerűen: kövesse nyomon a megrendelések kezdési és befejezési idejét alapvető bemeneti érzékelőkkel vagy szkennelésekkel. Ezután vegye figyelembe az energiafelhasználást (az almérőiből), a munkaidőt (a kezelői bejelentkezésekből vagy jelenlétérzékelőkből), és vonja le a selejtmennyiségeket. És voilá! A költségszámítás már nem feltételezéseken alapul, hanem a saját gyártósoráról származó tényleges, számszerűsíthető adatokon.
És itt van az a rész, amiről senki sem beszél: ha egyszer megvannak ezek az adatok, eldöntheti, hogy mit nem akar gyártani. Mely alacsony árrésű rendelések veszik el az időt? Munkadarabokra vetítve mely gépek gyártanak drágábban a tervezettnél? Ez az a fajta információ, ami megkülönbözteti a jó gyárakat a kiválóaktól.
Az eszközök készen állnak, ha Ön is készen áll.
Ne aggódjon! Nem kell egyik napról a másikra adattudóssá válnia. De ha nem követi nyomon ezt az öt területet – energia, hatékonyság, minőség, karbantartás és költség –, akkor védekező helyzetbe kényszerül. A rendszerek már léteznek. Az érzékelők olcsók. Az integráció pedig könnyebb, mint valaha.
Stefan Jensen így fogalmaz: „Az eszközök megvannak. A gondolkodásmód változik. Most már csak cselekedni kell.”
Válassza ki azt a területet, ahol a legnagyobb veszteségeket tapasztalja, és kezdje ott. Bízzon az adatokban, és folytassa a munkát. Mert bár ma még minden rendben működik, valaki más már használja ezeket adatokat, hogy gyorsabban, olcsóbban és okosabban működjön, és ha nem tartja a lépést, a célvonalnál fogja várni Önt.
Stefan Jensen így fogalmaz: „Az eszközök megvannak. A gondolkodásmód változik. Most már csak cselekedni kell.”
Válassza ki azt a területet, ahol a legnagyobb veszteségeket tapasztalja, és kezdje ott. Bízzon az adatokban, és folytassa a munkát. Mert bár ma még minden rendben működik, valaki más már használja ezeket adatokat, hogy gyorsabban, olcsóbban és okosabban működjön, és ha nem tartja a lépést, a célvonalnál fogja várni Önt.
Tudjon meg többet az OMRON érzékelőkről – Intelligens érzékelés az intelligensebb gépek számára.
